Lassan alakulgat a gyermekünk,de tényleg lassan. Úgy látom,egyre jobban ért meg dolgokat. Két új szót mondott a múlt héten,tisztán és érthetően: autó(gyönyörűen kimondta,úgy ahogy kell),és a barátnőmnek a hintában: lökjél! De azóta sem hajlandó mondani,pedig a szó megvan nála,ez nyilván való. Ezt nem nagyon értem,de meg fogom kérdezni a fejlesztőjétől. Persze, ha bele gondolok,hogy egy jól halló gyermeknek is másfél-két évnek kell eltelnie az életéből a hangok raktározásához, és csak azután hívja őket elő szavak formájában,akkor egész jó állunk :). Hiszen még nincs egy éve,hogy hallókészüléke van a drágámnak. Persze márciusban volt egy éve,hogy megkapta, de a mindennapi ,folyamatos használata csak augusztustól van-addig állandóan kiszedte a fülecskéjéből. Néha itthon most is kiveszi,de már nem dobja el,hanem ideadja nekem,vagy akit éppen talál :).

A szobatisztaság-hát,az is elindult,de szintén lassan. A múlt héten többször jelezte,hogy menjünk a wc-re,ráült,engem elküldött, és oda végezte a nagy dolgát. Mindannyian nagyon örültünk,megdicsértük-Ő pedig büszke volt. De felszólításra nem hajlandó, a pelust követeli-nem tudok rá kisnadrágot húzni. De bízom benne,ha jön a meleg nyár,lekerül a pelus is. Már csak azért is,mert szeptembertől oviba kell mennie-de pelusosan nem veszik fel egyik oviba sem :(. Ez elég nagy teher rajtam,de hát erős pálma vagyok én. Meg bizakodó pálma is :).