Szia olvasó! Azért írok így,hogy úgy érezd,Neked szól ez a dal,Neked énekelek:-) (vagy írok?:-))
Leírom,hogy s mint született babó.
Tudod,meg volt beszélve az orvossal,hogy július 9.-én befekszem,és még azon a héten 10.-én vagy 11.-én megcsászároz.Kérdeztem Tőle,hogy hányra menjek reggel,azt mondta,hogy ráérek fél tíz-tíz körül menni,megvizsgál,valahová,ahol lesz hely,felvesz,és aztán bemutat az oszt.vez.főorvosnak(mármint az "esetet")merthogy kell az engedélye a császárhoz.
Mi 9.-én reggel mentünk a párommal,kb.fél tíz lehetett,mikor kiszálltunk a liftből.Majdhogynem a liftajtóban várt bennünket az orvos-jajj de jóó,Kati,Miklós,Te menj haza a fiúkért,Kati,Te menj be a szülőszobára,a lányok már nagyon várnak,előkészítenek,és megyünk a műtőbe!!!Te vagy a 2.sectio,az 1.már benn van.Háááát,elhiheted,hogy hirtelen fordult egyet velünk a világ.Kicsi babám odabenn mit sem sejtve,vígan dorbézolt:-)). Bementem a szülőszobára,és hát tényleg úgy volt,jöttek a kolleganők,borotva,vérnyomás,katéter,infúzió-aztán 3/4 11-körül be a műtőbe..Ott megkaptam a gerincérzéstelenítést,és 11.07-kor kiemelték kicsi fiamat.El sem hittem,mikor odahozták-sírt nagyon,de a kezemmel nem tudtam megérinteni,mert ki voltam kötözve:-),csak az arcommal és a számmal simogattam meg a pici arcát,és beszélgettem hozzá-és képzeld el,abbahagyta a sírást.Annyira megható volt,hogy végig folyt a könny a szememből.(meg most is,ahogy emlékszem:-))
Azokban a napokban annyi szülés volt,hogy az előző napi császáros anyák még aznap,mikor én bementem, a vajúdóban várták,hogy lekerülhessenek a szülészetre.Persze,mivel ezer éves bútordarab vagyok már a kórházban, az aznapi nappalos csaj lejött,még mielőtt engem bevittek,és mondta,hogy csinál nekem helyet-én már egyenesen oda megyek le. Így is volt.
És ez nekem jobb volt így,mert akit előttem császároztak,csak olyan 3-4 körül került le-és addigra már kiment az érzéstelenítő hatása-szegény Mónika,mondta,hogy pokolian fájt Neki,ahogy áttették az ágyra.:-(.
Nekem is olyan 2 körül ment ki az érzéstelenítés-hát,rohadtul tudott ám fájni.Este 11-kor pedig ki kellett kelni az ágyból-persze segítséggel-és tusolni. Megvolt az is-és persze én elég makacs vagyok,úgyhogy reggelre,mikorra jött a nővérke,hogy újra segítsen nekünk-én már kikeltem,tusoltam,és minden ilyesmi(meg persze,mivel eléggé hiú vagyok-pici szemceruza,szemspirál is volt rajtam:-))).A szobatársaim mindíg nagyokat nevettek,mikor mentem kicsit a pofázmányomat csinosítani.
Aztán szerencsére minden jól alakult, hétfőn hazajöttünk. Mindenki nagyon nagyon boldog-imádjuk csöpit egyöntetűen.Nagyon édes kisbaba, de úgy tud hisztizni,hogy csak na...könny egy szál sem-és fél szemmel sandít,hogy mi lesz. De nem baj,ha hisztizik,nem zavar,akkor is imádom,mikor ordít.:-).
A kórházban csecsemős nővérek között volt egy,aki szerintem a Honvédelmi Minisztériumban kezdte a pályafutását,mint tábornok.Az egyszerűség kedvéért nevezzük csak Bébinek(ha 1szer olvasni fogja ezt a blogot,tudni fogja,hogy róla van szó-de nem tudja bizonyítani).
Hát,ritka egy s..fej emberke a lelkem-pont csecsemősnek való. Képzeld el,szinte hiányoltam a kezéből a Marshallbotot-úgy osztotta az ukázt és az észt,hogy öröm volt hallgatni. engem nem nagyon érdekelt,és velem nem is tudott mit kezdeni(a 3.gyerkőcnél azért már van némi ismeret),de szegény első szülő anyukák! A szobámban két ilyen anyukával is feküdtem-rendesen stresszelte Őket(meg persze az összes többt is az osztályon),én pedig nem győztem utána megvigasztalni Őket. Bébi bejött reggel,pattogott a hangja,és folyamatosan,megállás nélkül nyomta:anyukák így,anyukák úgy,miért nem ül anyuka a székbe,ez azért van itt,hogy szoptatni benne ,tessék kiszállni az ágyból,(totál szar műanyag szék volt,gondolod,milyen kényelmes-főleg csaszi után gyerekkel a kezedbe felkelni belőle),csóró 1.gyerekes anyuka pedig levette a gyereket ciciről,kiült a székbe-és majdnem sírva fakadt.Itt már besokallltam,de úgy voltam vele, hogy ha most nem tanulja meg megvédeni magát és a gyerekét eza csaj,akkor nem-én nem leszek ott mellette mindíg. Persze,mikor bébi kiment,mondta,hogy így meg úgy,én meg mondtam neki,hogy 1szerűen nem kellett volna kikelni az ágyból-miért nem mondtad neki,hogy neked ez így pont jó.Azt mondja erre:lehet? Hát mondtam,végülis nem az oviban vagyunk,asszem... anyuka nem adunk cumit a gyereknek,mert nem fog szopni(cumit ELLOPTA!!!!!!!!és valszeg kidobta), anyuka, a babacsomagban kapott lila könyvet(anyuka-ez voltam én:-)) )mutassa fel-látja a többi anyuka,ezt otthon ki kell olvasni,kötelező.De jobb,ha már itt elkezdik,nem az újságot kell:-). Persze Nekem nem szólt semmit-nyilván tudta,hogy belémtörne a foga-de a többiek szegények rendesen remegtek,ha meglátták. Egész álló nap,ha ott volt,benn ugrált az anyukák között-és nyomta,nyomta,nyomta. Mikor 1 napig szabadnapos volt,az egész anyukabanda fellélegzett-nincs Bébi,hurrráááá!
Mondtam is a szobatársaimnak,hogy ha talizunk,kikérdezem Őket a lila könyvből(de oldalszámot is kérek) :-))).
Az összes többi csecsemős nővér nagyon-nagyon normális volt-még a főnővérke egy kicsit gáz-de Ő nem ért rá az anyukák közé jönni-hálistennek sok a papírmunka az eü.-ben:-)).
Persze gyereke EGYIKNEK sincs.NNNa,ezt add össze:-)).
Mára ennyi.
