Itt ülök a gép előt hajnalok hajnalán.apa elment dolgozni,én meg nem merek visszaaludni-mert ha ébren vagyok,annyira nem ér váratlanul semmi-legalábbis remélem.Pedig igen csak álmos vagyok-éjfélkor jöttem haza Levivel és Marcival a lagziból-igaz,hogy csak este 10-kor mentünk el,de most csak ennyi jutott. Nagyon finom volt a kaja:újházi tyúkhúsleves,mmmmmm,isteni volt, aztán én birkapörit ettem,a fiúk pedig többfélét:párizsi szeet,rántott gomba,rántott karfiol,aszalt szilvával töltött karaj(ezt megkóstoltam,nagyon finom volt),rizzsel és vegyes zöldkörettel.Aztána torta-mmmmmmmmmm,hát az isteni volt(és persze gyönyörű),vaniliás-marcipános. Tulajdon képppen jól is érezhettem volna magam,ha.....

Aztán mikor hazajöttünk, a fiúk elaludtak-sírva fakadtam-pedig nem vagyok egy sírós fajta. Annyira megsajnáltam Levikémet-olyan keservesen sírt az apjának,és anyira nem tudja elfogadni ezt az egész helyzetet-Ő így is sokkal érzékenyebb,mint Marci(nyilván a fogyatékossága miatt).Linbori,hajnii,ha olvastok-a férjem nem akarja beadni nagyit sehová-pedig Ő 12 évig dolgozott az kórházunk ápolási osztályára mint segédápoló-és a volt kolleganői felajánlották neki,hogy csinálnak neki egy egyágyasat. Pedig ha azt látom a gyerekemen,hogy nem bírja-akkor kénytelen leszek én lépni.Ha mást nem,akkor elköltözünk itthonról.Azt vettem észre a férjemen,hogy (mit minden más esetben),most sem tudja elfogadni,ha valakinek más a véleménye vagy az érzése-nagyjából carik rá.Csakhogy most nem rólam van szó-merthogy engem nem tud falhoz állítani soha semmivel-elég határozott emberke vagyok.De a gyerekünk még csak 12 éves-és úgy gondolom,hogy nekünk,szülőknek a felelőssége az,hogy a gyerek hogyan érzi magát egy családban,és erősen befolyásoljuk a gyerek "felnőttkori énjét".Persze,igen,láthatja azt,hogy mennyire szeretjük a nagyszülőjét(it), azt,hogy segítünk,amíg lehet. De lehet,hogy a már nem lesz jó később sem(merthogy most nem az,ez biztos),hogy tudja rólunk,hogy tudjuk róla azt,hogy mennyire fél ettől az egésztől,hogy nem szeret itthon lenni,hogy félti a legkisebbet,hogy megrémül,mikor megkérem őket,hogy most ne jöjjenek a kisszoba felé,és mégsem teszünk semmit a gyerekünkért. Ne értsen senki félre-én imádom nagyit,még így is,és abszolút nem zavar az,hogy fürdetnem kell-mert egyedül már nem megy,semmi ilyesmi nem zavar vele kapcsolatban.Sőt,néha kifejezetten szórakoztató-bár tudom hogy nem helyes-de néha jókat nevetek rajta.De ez is csak szeretetből. Nem rólam van szó,hanem az egyik gyerekemről.És felelős vagyok érte,azért,hogy ne féljen itthon lenni.Sajnos apa ezt nem érti meg-ill.nem fogadja el. És megértem apát,mert neki az anyukájáról van szó,és nagyon nehéz lehet egy ilyen döntést meghozni. Meg persze Ő nincs reggel itthon úgy fél tizenegyig-így aztán kimarad ezekből a "reggeli"eseményekből.Jó,persze jut bőven a nap többi részére is belőlük. És persze,június 30-tól 4 nappal ezelőttig nem dolgozott-mondván,hogy nincs hol.Persze,volt,mikor megtudta,hogy hova keresnek szakácsot,azt mondta,hogy oda Ő nem megy.....Aztán most hirtelen nagyon el kellett menni dolgozni-merthogy pénzből élünk.Nos,úgy gondolom,hogy mintha egy kicsit "menekülne"itthonról.Kérdezte tőlem,hogy mégis miből élünk majd?????Ő,Tőlem!!!!!!!Mondtam neki,hogy ha már nagyi itt él,akkor itt a nyugdíja,az is beszáll a kasszába,merthogy mi etetjük,mosunk rá és ilyesmi...Erre azt mondja,hogy ez etikátlan! Na,hát lehet vele valamit kezdeni?

Most volt 5 perc szünet az írásban-bár ez nem látszik.Zörgést halolttam a kisszobából-nagyi épp az erkélyen guggolt,és összepisilt ott néhány dolgot.De nem tudja,hogy miért oda pisil-azt mondta...

Most leírom,hogy mi a baja szegénynek:4 évvel ezelőtt már előrehaladott sádiumban lévő mellrákkal és áttétel operálták Pesten. 2 évig minden rendben volt,aztán kiújult itt is ,ott is.Persze mindenféle kezelések,újabb műtétek. Sajnos, már áttét van a tüdejében és a gátorüregben is-és hát igen, az agyában,méghozzá nem is egy.Szóval ezért lett ilyen néhány nap alatt.Addig telejesen épelméjű,nevetős,szaladgálós nagyi volt.Kb egy hét alatt nőtt meg akkorára az áttét,hogy elkezdett nyomni ezt-azt az agyában.

Na ennyi,babó felébredt.