Ma megvolt az első "komolyabb"hanyattesés-icike picike fiacskám rossz székbe kapaszkodott,és eldőlt. Síírvafkadt,én viszont megpróbáltam nem őrülten odarohanni, mosolyogni rá(kiváncsi lettem volna arra mosolyra kívülről:-D),és ez hatott,mert ahogy meglátott,abbahagyta a sírást,és már semmi baj nem volt.Alvásügyileg mostanában nem állunk túl jól-úgy látom,jön a 4.fogacska. Nagyok szerencsére jól vannak,suli megy,bár már nagyon várják a szünetet.(és én is:-D). Szeretem, ha itthon vannak.
Kaptunk ma egy eteőszéket-még Zsuzsa barátnőm gyermekeié volt-de tökéletes állapotban van,kivéve,hogya rögzítő pánt hiányzik. Petinek nagyon tetszett,legfőképpen,hogy jó magasan ül,és jó nagyot szól a parkettán,amit ledob,és még utána is lehet nézni:-D.