Néha nagyon. Elgondolkodtam,hogy mennyi minden történt és történik körülöttem. Az utóbbi évek nagyon nagyon nehezek voltak. A kislányom halála, anyósom halála, Petikém hallásbaja, a férjem munkanélkülisége,az adóssághalmaz, Cintia betegsége, az anyukám és a tesóm körüli komoly nehézségek, most Marcikám. Már nem akarom,hogy rossz jöjjön. elegem van. Néha legszívesebben leülnék,és csak bőgnék. Vagy jól lerészegednék. De nincs értelme. És nagyon fáradt vagyok. Egyre rosszabbul viselem a körülöttem lévő negatív dolgokat.Egyre nehezebb úgy élni, hogy a gyerekeim ne lássák rajtam az engem emésztő gondokat. És ne lássák a gondolataimat kiülni az arcomra. Hogy amennyire lehet, boldog gyerekkoruk legyen. Ha majd felnőnek,szeretettel gondoljanak rám, és az jusson az eszükbe,hogy jó volt gyereknek lenni.
Esetleg,Ti,akik olvastok,és még hisztek is, kérhetnék egy imát? Hátha?! Mert én már nagyon fáradt vagyok.....
