Először is, az én Marcikám a kórházban(persze az Ő engedélyével). Édesem,már olyan nagy fiú-186 cm. magas,és még csak Augusztusban lesz 14. Teljesen végig éri az ágyat-sőt,le is lógott kissé a  lába:-):

Az egyik baleseti sebész megkérdezte Tőlem,hogy a gyerek sebészetre kerül-e:-D. Mondtam Neki,hogy szerinted van ott akkora ágy,amin elfér?:-D))).

Petiről néhány szó. Eszméletlen hisztis még mindíg,ha nem arra megyünk,amerre Ő gondolja,fetreng a földön. Valamelyik nap a piac sarkánál ordított,hason fekve a koszban,de annyira,hogy többen kijöttek a fedett részről,hogy mi történt. Csupa retek lett mindene. És nem hat rá semmi,egyedül az,ha felveszem a kezembe,és viszem .De nem bírom,nagyon nehéz,ráadásul nagyon fáj a bal csuklóm-valami ínszalag begyulladt benne-nyilván nem véletlenül. És örökké van nálunk még valami járgány,motor,bicikli,ami ugye nem tud magától gurulni:-). Egy hete a város főterén hasalt,azt megörökítettem-igaz,csak telefonnal, de az jól látszik,hogy nem gyenge a kiscsávó:-).

Egyébként nagyon ügyesedik. Egyedül vetkőzik,öltözik,bár sokszor fordítva veszi fel a nadrágot,a cipőt-de ha szólok Neki,megcseréli. Egy nap alatt megtanulta hajtani a bicikli pedálját, a 3. nap már megy,mint az őrült-szaladnom kell mellette. Meglehetősen retro bicaja van-még Levié volt:-). azaz 12 éves, és eddig 4 gyerek használta. Jaaa,és rózsaszínű,mert anno,mikor megrendeltük,12 évvel ezelőtt a Metróból,kéket rendeltünk. el is hozta a futár,kék rajzú csomagolásban, blue felirattal.. És persze totál rózsaszín volt. De mivel nálunk akkor sem volt Metró,csak Kecskeméten, nem utaztunk el oda,hogy kicseréljük-főként,hogy Levim 3. szülinapja előtt 1 nappal jött meg. Így maradt a rózsaszín bici,ami persze a gyerekeket egyáltalán nem érdekelte-én viszont közel voltam az agyvérzéshez,mikor kibontottuk a csomagot. Szóval, a bicaj meglehetősen lelakott külsejű-viszont egyébként még mindig tökéletesen működik. És Peti nagyon szereti. Csak az zavar,hogy ha a két pótkerék úgy van feltéve,hogy mindkettő leérjen,akkor nem ér le a hátsó kerék. Így viszont billeg egy kicsit-jobbra-balra,és ha rossz az út,bizony felborul vele a gyerek. Így aztán újabb futóedzések vannak mögöttem-és persze előttem is,csak most nem a motor mellett szaladok,hanem a bicaj mellett:-).

Beszélőkéje mintha indulna. Az biztos,így 6 héttel a hallókészülék megkapása után,hogy sokkal jobban érti a körülötte lévő dolgokat. Még nem mond értelmes szavakat,csak a pápá a biztos, és azt is tudja,hogy mikor használjuk. De ha kérjük,elköszönéskor ad puszit. És okosodik. Bár messze még a siker-de hát Róma sem egy nap alatt épült fel.