Már régen írtam. Kevés az időm. Ráadásul ma egyszer már próbáltam egyet írni, de a legkisebbem idejött,és hopp,kikapcsolta a gépet:-D.
Jól vagyunk. Persze,gondok vannak,ilyene-olyanok,de aért jól vagyunk.
Nekem lassan letelik a nyári szabim. Mi úgy jöhetünk el,hogy a nyáron összesen 3 hetet vehetünk ki-június 1-augusztus 31 között.Általában egyszerre szoktuk kivenni,úgy az igazi. Hát ez nálam most másképp zajlott. amikor apa dolgozik 2 napot,én vagyok itthon. Mikor Ő itthon van,én megyek dolgozni. Ugyanis Petinek június 10-től 1 hónapos bölcsi szünet van. Így aztán így kellett kivenni a szabimból 10 napot. Még maradt a nyáriból 5 nap,azt meg majd augusztus utolsó előtti hetében veszem ki,úgyis vásárolni kell a nagyoknak minden félét a suliba. Mostanában nagyon rossz az időjárás-sajnálom is azokat,akik horror pénzeket befizettek a nyaralásra-és kapaszkodhatnak az esernyőbe. Vacak egy nyár van.
A nagy fiaim jól vannak,élvezik a nyugalmat. Meg azt,hogy most nem kell tanulni,lehet reggel sokáig aludni.
Petikénk lassan 3 éves lesz. Nagyon éretlen kisfiú sok szempontból. Egyáltalán nem hajlandó a pelusról lemondani,. eleinte azt sem engedte meg,hogy levegyem róla a pelust- a napokban 1szer csak ráadtam valahogy egy kisgatyót-erre beletrottyantott. Sem a bilit,sem a wc-t nem akarja. Csak a pelus. Nem is tudom,mikorra fog ez megoldódni. A reggeli pelenkája tele van pisivel. Persze,még nem megy oviba,maradhat a bölcsiben-de ettől függetlenül mégis csak azt mondom,hogy illenék már szobatisztának lenni. Egyébként ügyes, beszélni még mindig nem beszél-de próbálkozik. A hallókészüléket használja-sokkal figyelmesebb így. És egyre több mindent megért. Viszont rendkívül értetlen,szófogadatlan. Verekszik-csak a családot próbálja verni, más gyerekekkel szemben nyuszi. Persze nem hagyjuk-így azután van nálunk ordítás sokszor. Nagyon hisztis-még mindíg elveti magát,ha nem az történik,amit Ő szeretne. És nem lehet rá hatni szép szóval. Mikor megtámad-pl.engem-megpróbálom megölelni,megsimogatni,beszélek hozzá-Ő mint egy kis dúvad....elkeserít,mert a két nagy fiam soha nem csinált ilyet Velem-az is igaz,hogy Ők ott voltak egymásnak,ha valakit püfölni kellett. Persze a nagyokat is próbálja verni,harapni-de nem hagyják. Bizony rácsapnak a kezére-olyankor aztán jön az ordítás. Szóval,nem egyszerű eset a kisbuksi. De imádjuk nagyon. És Ő is tud ám bújni,hízelegni,puszilgatni-ha valamit el szeretne érni,akkor húúúú,de tudja adni a nagy,nyálas puszikat:-D). Az idegenekkel pedig kifejezetten barátságos,mindenkinek pápázik,vigyorog rájuk. Kis kerek lelkű:-). De ha valaki fel akarja venni-na azt azárt nem. Olyankor anya kell. Még azt sem mondja,hogy anya. Talán anyi-de nem vagyok benne biztos. Viszont nem akarja,hogy tanuljunk új dolgokat. Hiába próbálok neki mondani valamit,nem érdekli. Az idegenektől jobban elfogadja az ilyesmit. Még mindig nem tudja,hogy hol vannak a testrészei-pedig már elég nagy hozzá. És hiába próbálom tanítgatni, megrázza a fejét,közli hogy em(nem)-és kész. Attól kezdve nem ehet Vele mit kezdeni. És sok minden mást sem tud-mert nem hajlandó. Nem tudom,mi lesz,eléggé nehéz a szívem miatta.
