Nagyon jó volt. Akár tökéletes is lehetett volna-ha a családom is ott van. Ez az egy hibádzott.

A szállás szuper volt. Az étel finom,és nagyon bőséges( kb. + 2 kiló :-D).

Az anyák,akikkel voltam,mind egytől egyig kedves,szimpatikus emberek. És hasonló cipőben mint. én. Kinek hallássérült,kinek látássérült,kinek beszédsérült gyermeke(i). Szóval, több mindenre jó volt ez. Például arra,hogy még biztosabban tudjam,hogy itt vagyok jó helyen,ebben a családban,ilyen gyerekekkel és párral,ahol most vagyok. És hogy még megerősödjön bennem az,hogy én inkább viszem a magam keresztjét-nem akarom a másét.

Tulajdonképpen ez egy "pszichokukckó" volt nekünk,anyáknak. Ahol pszichológus vezetésével kendőzetlenül beszélgettünk a saját nehézségeinkről, a bennünket ért impulzusokról,azok feldolgozásáról. És közben játszottunk. Persze,minden játék mögött volt "valami". Ráébresztett bennünket sok mindenre. Nem csak engem,hanem másokat is. És sokat nevettünk nagyon . És sírtunk néha. szóval,érzelmileg rendkívül felkavaró,szellemileg fárasztó-és mégis pihentető volt. Pénteken egy,szombaton kettő,vasárnap 1 "csoport" volt-persze a legrövidebb 2,5 óra, a leghosszabb 4 óra.

A szálloda welness részét használhattuk,úgy hogy a jacuzzi este a talpamat masszírozta:-D.

Szóval,nagyon élveztem. De nagyon jó itthon lenni,az enyémekkel.

Ha lesz több időm,lehet hogy kicsit részletesebben írok majd,mert nagyon érdekesek voltak a foglalkozások.