In memoriam "Nagyi".

 Hát elment. Ma délelőtt 3/4 10-kor lelke kiszabadult a fájó testbörtönéből.Már Timikével együtt vigyázzák az ittmaradottakat.

Maradhatott volna még.Persze nem így,ahogy az utolsó hónap telt.És nem ahogy az utolsó négy év.Hanem ahogy előtte volt. Futkorászósan,operába,hangversenyre,balettra,színházba,művészmoziba járósan.Unokákkal,míg mi színházban vagyunk, kipirulásig macskásat játszósan,németet kikérdezősen,frutti cukrot hozósan.A politikában aktívan résztvevősen.Mindíg jóízűen ebédelősen velünk.Mások csekkjeit befizetősen,villanyóráját bediktálósan. És még sorolhatnám.....Ő volt  Nagyi, anyi, anyika,  nanyika, Jutka néni,Anyu ,Judus........Így emlékszem rá.És megköszönöm,hogy megismertem,és a családtagja lehettem. Hogy ha csak ennyi időt is,de ismerhettük egymást.

Tudom,hogy így "élni" már nem akart volna.

Nyugodjék Békében.