Hosszú,fárasztó,meleg,és kedves,boldogító napok vannak mögöttünk.Csütörtökön délután családostól vonatra ültünk,és irány Budapest. Apa ment dolgozni a Forma1-re(hurrá!?),mi pedig elmentünk Csilla barátnőmhöz. A kicsi a vonatutat nagyon jól viselte, de a 22-es buszon már nagyon tiltakozott-ki kellett vennem a kocsiból. Nagyon kellemes élmények fűznek a pesti tömegközlekedőkhöz,mert mindenki az én kis ordító egerem kedvére akart tenni. Átadták a helyet, a mellettem ülő öreg bácsi egy újságból repülőt mutogatott neki-egy hölgy csipogós kulcstartót (konkrétan egy nyuszika csipogott:-D) lebegtetett előtte-és hátulról mondták,hogy melyik megálló a Dénes utca. Szóval,semmi negatív archúzgálás,megjegyzés......tanulhatnának a szolnokiak,azt hiszem. Csilla nagyon szép helyre költözött, a lakás nagyon kellemes,és nagyon szépen kicsinisította, az Ő nagyon kreatív módján. A kiskutya egy tünemény...hmmm, a kiskutya, aki egy 7 hetes golden kislány, Szofi a neve. Egyszerűen imádni való,játszik,és a kis tűhegyes fogai igen csak okoznak meglepetést:-D. Peti egyszerűen imádta-de csak az én kezemből:-D. Egyszer kétszer ugyanis találkozott a lába Szofi szájával-ne gondoljatok semmi horrorra-kacagott a kis csöppem-de azért jobb volt neki az én ölelő karom biztonságában. Este,mikor kicsiMór elaludt- az egyik nagyfiamnak a földön megágyazott helyére  fektettük-mert hogy távol van a szoba attól a helységtől ahol mi tartózkodtunk-és le ne essen az ágyról.Persze 5percenként valaki mindíg ránézett,hogy alszik-e a drága. És bizony a kicsi Szofi kutyus befeküdt Peti mellé a kisszobába,és ott aludt a bejárati ajtónál-annyira cukik voltak:-).♥ Nagyon jó volt ott lenni,Csilla mondta,hogy annyira jó érzés,hogy ilyen sokan vagyunk,van élet a lakásban( a 70 négyzetméter kicsit nagy két embernek).Persze jöttünk mentünk-voltunk starndon-Peti zabálni való volt a kis meztelen popsijával. Először csak óvatosan dugdosta bele a kis lábacskáját  a vízbe-de azután alig lehetett kihozni-visított:-D. Voltak kalandok-de az én hátam annyira elfáradt a Peticipelésben,hogy el sem tudom mondani.És mivel anyaragacs-hiába vették fel a fiúk-két perc után márt nyújtogatta a kis kezét felém-és ha átvettem,hálásan megszeretgetett:-). Azután szombaton elmentünk a babatalira-sajnos nagyon kevés(extrém módon kevés) időt tudtam ott tölteni-talán 1 órát,hiszen jönnünk kellett haza. De nagyon nagyon örülök,hogy ott lehettem,hogy láthattam sok mindenkit,Jucit,Coryt,Puccit,Harit,CSZS-t,Hugot,Szepirmát,és még srolhatnám-de sok írnivalóm van még. Persze,majdnem 4 óra volt,mire hazaértünk. Apát csütörtökön láttuk utoljára-és először a visszaúton fogalmazódott meg bennem,hogy Petinek biztosan hiányzik-ugyanis minden pasival kokettált a vonaton:-D.Kukucsolt,bohóckodott,akár fiatal,akár idősebb volt a férfi. És ez persze folytatódott itthon is. Idegen férfiak után kiabált-a játszótérne odaáig vetemedett,hogy az egyik ismerős apuka kivehette a hintából,és még foghatta is a kezében:-D. Szóval, ahogy hazaértünk,irány  abolt,merthogy se kenyér,se semmi itthon. Azután futás haza-közben kaptam egy telefont,hogy Levit este viszik az osztálytársáék Hévízgyörkre egy pár napra-úgyhogy ki a szennyest,be a tisztát, millió csók a nagykisfiamnak-és útjára negedtem. Gyors gyereketetés-zuhany Petinek  is ,nekem is,aztán futás az esküvőre-ami miatt olyan hamar el kellett jönnöm. Peti már nagyon fáradt volt-így végig a kezemben tarotttam,miközben a barátnőm kérésére videóztam a szertatrtást-mert videósuk nem volt. Itt már gyakorlatilag nem fájt se a hátam,se a karom-ugyanis nem éreztem egyiket sem. Drága Edit barátnőm másnap azt mondta,hogy ez mindennél nagyobb ajándék volt Neki,hogy én a saját programomat lemondva,fáradtan,nyűgöskével a karomon elmentem az Ő egyetlen fia esküvőjére. Jól esett...Jociék nagyon szépek voltak,Mónika olyan volt,mint egy királylány.

Este nem nagyon kellet altatni- de a drága kicsi fiam is annyira fáradt volt-hogy reggel fél kilencig  aludt!!!! Tisztára be volt gyógyulva a szemem  a sokk alvástól:-D.  De hogy írjak valamit a nagyokról is. Nagyon jól viselkedtek-kisebb viták azért voltak,de semmi halálos.Első este Levi aludt benn velünk.Másnap este Marci mondta,hogy most Ő szeretne,mert neki family hiánya van:-D))). És mikor mentünk lefeküdni,megkérdezte tőlem,hogy nem maradhatna-e Peti lenn a főldőn,és alhatna-e Ő velem egy ágyban-mert annyira szeretné:-♥ Így aztán alig fértünk ugyen el a nagy lakli kamaszommal,de együtt aludtunk-a kicsike pedig kőzvetlen mellettem lenn,szivacson:-D.Reggel azt mondta Marcikám,hogy Ő annyira jól aludt hogy szinte soha még így:-D. /Most hirtelen elment a felső billentyűsorom,így nincs pl.rővid ő betűm:-//.

Peti egyre újabb arcait mutatja meg.Rendkívül akaratos lett-és ez tőbb mindenben megnyilvánul. Ha lemegyünk,és kiveszem a kocsiból-mindíg az ellenkező irányba indul el,mint én. Ha irányba fordítom-egy nagy aaaaaa csatakiáltással visszafordul,és ballag:-D. Ha valamit nem engedek neki-éktelen hisztit csap. Ilyenkor-de néhá teljesen ok nélkül bánt engem-vagy azt,aki tilt neki valamit. Ez nekem meglehetősen furcsa helyzet,mert a két nagyfiam soha nem bántott/vagy csak már nem emlékszem?/. Mindenestere,ha valakinek van őtlete,hogy hogyan kezeljem ezt a dolgot,szívesen meghallgatom. Olyankor,mikor belémcsíp,olyan vagabund fejet vág,hogy az hihetetlen-és szinte látom a dacot a szemében:-D.