Végre ideértem írni egy kicsit:-D. Nem is tudom,miért nincs időm,biztosan rosszul osztom be:-D. Ma megtörtén Petikémnél az első igazi arcra pottyanás-pedig mögötte voltam. A játszótéren nagyon elindult valami felé,annyira,hogy elfelejtkezett arról a csöppnyi problémáról,hogy még nem igazán tud szaladni. És orra esett a drágám-le is csiszolta picit a nóziját,és a nózi alatt is. Sírás,könnyek,csókok,és 1 perc múlva mosoly,kacagás,öröm. Édes kicsi manóm,olyan kis ügyes♥. Játszótér. Hát igen,kezd bebizonyosodni,hogy nem egy ijedős fajta a kis poronty. Mindig mindenhová fel kell menni vele,kis házba,csúszdára. És mindig hangosan karattyol,kiabál,sikítozik örömében. A minap egy kb. 3 éves forma fiúcska is fenn volt a kis házikóban,és rendkívüli módon zokon vette Peti hangorgiáját. Mindenfélével próbálkozott(az én nagy derültségemre:-D,hátha sikerülne valahogy onnan levinni-pl. vigyed már innen,mert elsüllyed a hajó-eltörik a deszkája:-D.Nagyon aranyos volt.Aztán másnap újra találkoztunk-de akkor még csak a köteleknél kapaszkodott Peti-és szokás szerint skálázott. Eerre,számomra is meglepő módon Balázska odaugrott a másik oldalról,és teljes-de teljes hangerőből ráodított Petire-ne kiabálj már,hallod? Peti összerezzent-én is- közben az anyukája Balázsnak odaparancsolta maga mellé a kisfiút,megrótta,amiért a kisbabára így rákiabált. A kisbaba téblábolt egy darabig,aztán a fülére csapta a kezét-gondolom mz/x-től kért tanácsot:-D- szép lassan odaballagott  Balázs elé,megállt,és tő hangerőből elkezdett kiabálni-majd röpke fél perc dobhártyaszaggatás után hátat fordított,és ment felfedezni a világot. Kíváncsi lennék,mit mondhatott neki:-D.