Sokminden  történt a napokban felénk.

Drága férjem betöltötte a 45-öt 20.-án. Bár ha azt mondaná magáról,hogy 35, simán elhinné Neki bárki.Remélem,még nagyon sok időt tölthetünk együtt ezen a világon.  Munkafroton nincs változás-de jelentkezett egy C kategóriás jogosítvány tanfolyamra-ami 4.-én indul,és a munkerőszolgálati szervezi-tehát ingyen van,és a képzés idejére még talán valamennyi pénzt is kapna. Jövő héten telefonálnak-majd meglátjuk,hogy sikerül-e.

Középső gyermekem,Marcikám szerdán kissé felpüffedt arccal,szép monoklival jött haza a suliból. a monokli azóta csak még egyértelműbbé vált. Azt mondta,hogy verekedés  volt-bár ezt én inkább verésnek nevezném. Három 8.-os fiú a tesiöltöző előtt lefogta,egy pedig ököllel megütötte. Érdekes módon most nem tudtak telefonálni a suliból,hogy mi történt....Nem tudom,mi volt az oka-és azt hiszem,nem is fogom megtudni. Az viszont biztos,hogy én már néhányszor figyelmeztettem,hogy kicsit vegyen vissza,mert előbb-utóbb gondjai lesznek. Hát ez van. Mindenesetre "férfi"módjára viselte,nem ijedt meg-én annál inkább elszomorodtam. Nagyon szeretem,imádom, de látom,hogy mennyire nem fér a bőrében. Túl vagány,túl nagyszájú, szóval olyan túlmindnen.Ez pedig nem jó. Próbálom visszafogni-több kevesebb sikerrel. Az apja vére nagyon erősen csörgedezik az ereiben-ráadásul kezdenek tombolni a hormonok is. Szóval féltem,na... és persze benne forr a bosszúvágy. És azt is tudom,hogy egyenként bármelyiket képes kiütni-erős,izmos, technikás-hiszen zöld öves cselgáncsos, gyors,és nem fél. Én viszont nem szeretem az erőszakot. De nem vagyok ott a suliban,hogy időben rászóljak.

Levi, Ő a másik véglet. Bivalyereje van már most, de én úgy gondolom,hogy Ő fél a fájdalomtól,ami egy verekedésnél érheti. Az viszont igaz,hogy Ő sokkal szelídebb természet, inkább kerüli a konfliktusokat. Ő viszont sokszor csúnyán beszél nagyon,amitől szintén feláll a szőr a hátamon.  Azt sem szeretem.( Persze néha nekem is elhagyja egy-két csúnya szó a számat-rögtön el is szégyenlem magam). Ilyen esetben mindig leállítom,persze Ő bocsánatot kér. Nem szeretném,ha valami csúnyán beszélő felnőtt lenne az én szépséges,szelídlelkű gyerekemből.

Erős mind a kettő nagy fiam. De azért annyira nem,hogy engem le tudjanak győzni szkanderben:-D. Néhányszor már megpróbálták. Levit egyébként nehezebb letennem-pedig kívülről látva Őket,azt gondoltam,hogy Marci erősebb. Hát nem.  Marci teljesen ki volt akadva,mert azt hitte,hogy anyát simán lenyomja:-D. Jó velük játszani nagyon. Valamelyik este birkóztam Marcival az ágyon,nagyon jókat visítoztunk-mi is,és a kicsi is. De abba kellett hagynunk,mert Peti sírva fakadt-félt engem nagyon.  Persze,az én szkanderkirályságom nyilván tiszavirág életű,hiszen még pár hónap,azután esélyem sem lesz Velük szemben:-D.

Jól tanulnak-bár az az igazság,hogy keményen oda kell rájuk figyelni. Levi 7.-es,és nagyon sok,amit meg kell tanulniuk. Ami  rossz,hogy a suliban nem magyaráznak nekik szinte semmit. A matekot, a fizikát,kémiát itthon kell Neki elmagyarázni(nem csak neki,az osztály társainak is),mert a tanerő leadja az anyagot,és pont A következő órán új anyag,ha a gyerek nem értik,akkor menjen magántanárhoz,vagy maradjon tudatlan. Jó esetben,mint nálunk, a szülő tud segíteni. De sok szülő nem tud-és pénze sincs magántanárra. Szinte minden nap biológiát,kémiát,föcit,matekot,kémiát tanulunk.Matek!!! Ha valaki,aki olvas engem,és tudja a megoldást,leírná Nekem. Kiváncsi vagyok rá,hogy ki hogyan oldaná meg e röpke feladatot:

Buksi kutya 4 hetesen 48 dkg(hozzáteszem,Ők nem dkg-nak rövidítik,hanem dag-nak!!!!!)

Milyen súlya lesz Buksi kutányak 1 évesen(52 hetes).

Megoldásokat kérem a kommentekbe.lehetőleg magyarázattal együtt.:-D.

Petikém a drágám egy tüneményes,mosolygós,erősen hisztis miniegér. Minden nap tud valami csodát mutatni. És nagyon szeret mindannyiunkat-de a legtöbb szeretetet én kapom tőle. Ha csak teheti,ráhajtja a kis fejét az én fejemre,becsukja a szemecskéjét,és gőgicsélve gagyarog,de közben mosolyog, szinte mondja,hogy anya,mennyire szeretlek. Nagyon sokszor. Okos,értelmes. És ha lemegyünk,és felkéredzkedik a kezembe-én persze felveszem,olyan hálás tud lenni-látszik a csöpp szemében,hogy mennyire örül. Úgy gondolom,mindent megért már. Ha azt szeretné,hogy vegyem fel,de valamit épp csinálok-szoktam neki mondani,hogy mindjárt buksi,csak még ezt gyorsan leteszem,vagy ilyesmi.És egyem meg a gyönyörű fejét-abbahagyja a nyafizást,kivárja azt a 2 percet-persze szigorúan mellettem. Egyetlen nehézségünk van- még nem mond semmit,csak a maga nyelvén.Ez még nem lenne baj, de újabban ha valamit szeretne,a legtöbbször megint sikítozik-és persze nem mindig értem,hogy most éppen miért visítozik. De ez is elmúlik egyszer. De azért sokszor megmutatja,hogy mit szeretne-pl.ha szomjas,mutatja a poharat,és közben csattog a kis nyelvével. Ha éhes,elhúzza az etetőszékét-,megáll előtte,és sikít:-D.

Én: ma reggel 8-tól du.2-ig bővített sugárvédelmi tanfolyamon voltam(5 évente kötelező,és nekem az idén letelik az 5 év,jövőre pedig nem indul itt Szolnokon,így kénytelen voltam elmenni eme fantasztikus fejtágításra). Egy debreceni fizikus tartotta,akiről egyébként meggyőződésem, hogy Wilhelm Conrad Röntgen reinkarnációja . Rendkívüli módon okos,értelmes,nagytudású  ember-minden tiszteletem az övé,hogy ilyen könnyedén tud beszélni pozitronokról,gamma és egyéb sugárzásokról,jogszabályokról,védekezésről. És még érti is,amit mond. szerintem ma,200-unk közül nem sokan mondhatták el magukról-köztük én sem:-D. De kiültem,megcsináltam a tesztet,elvileg most öt évig megfelelő sugárvédelmi képesítéssel rendelkezem:-D. Mindaddig,míg én nem voltam itthon,Peti előreesett a székkel(nagy sírás,de szerencsére ijedtségen kívül semmi baj),becsukta a kezét a fiókkal-véraláfutás a kicsi ujján-szintén nagy sírás. Mire hazaértem,már aludt, és mikor felébred,mosolyogva odabújt hozzám,és ott tanyázott rajtam még jó pár percet. Szóval,most már biztosan tudom,hogy Ő is szeret:-). És ez nagyon nagyon jó.