Na,azok vannak. Folyamatosan.
A férjem ma reggel felutazott Pestre,próbanapra. Ha sikerül,ott fog dolgozni. 4 nap munka,reggel 8-este 9-ig. 4 nap szabad. Izgulunk,hogy sikerüljön. Persze,biztosan nem lesz könnyű, na meg a bért sem tudjuk még. Akár az is lehet,hogy alig marad valami fizetése-mert ugye amíg fenn van,valahol laknia kell,és persze az utazás sincs ingyen. De ez van. Itthon semmit nem talált,hiába jelentkezett, nem sikerült.
Peti megint beteg. Hőemelkedés,taknyos-és hurrá, mára már szinte biztos,hogy kötőhártya gyulladás is. Úgy hogy holnap újra orvos-hétfőn voltunk,akkor csak fenistil cseppet és nurofent kapott. Gondolom,holnap szemcsepp is.
Levim is beteg lett. Fájt a füle-inkább a hallójárata. Persze,mint kiderült, a torkától,ami nem fáj Neki. Úgyhogy Ő is itthon,gyógyszer,fülcsepp.
Peti nem hajlandó a hallókészüléket itthon viselni,csak ha lemegyünk,és a bölcsiben. Persze, a nem hajlandó annyit jelent,hogy kiveszi,szétszedi,eldobja,megpróbálja megenni,labdát gyúrni belőle-amire persze nem alkalmas ez a kütyü. De én most már szigorúan nem engedem Neki,hogy kivegye,visszateszem,és mondom Neki,hogy nem szabad. Ma már egész jól ment, amikor délután feljöttünk a játszóról,megpróbálta kivenni,én visszatettem,és még kb. másfél órát a fülijében volt. Egyébként továbbra sem beszél semmit,mutogat,és a saját nyelvén gagyarászik. Viszont ma nagyon megörültem, mert ma először megkérdeztem Tőle a liftben,hogy hol van az autó(hirdető plakátok vannak mind a két liftben nálunk),és megmutatta. Megkérdeztem,és a másik két autó hol van? Azt is megmutatta. Talán eredmény ez-még nem tudom.
Nem akarja a pelus nélküli életet-nem akar bilizni, wc-re menni. De gondolom,egyszer csak meglesz ez is. Egyébként eszméleltlen egy kiscsávó,mindent szerel,pakol,hihetetlen dolgokat művel:-).
A két nagy veszekszik-de általában akkor, ha Levi ül a számítógépnél,nem Marci. Marci olyankor állandóan piszkálja Levit. Örökké harcolnak, és nagyon csúnyán beszélnek egymással-amit én nagyon nagyon utálok- Úgy hogy bizony néha ki kell erszetenem a hangomat Velük szemben. Tele vannak szerintem hormonokkal-és nem tudnak mit kezdeni magukkal.
Marciék osztályában egyre mérgedeik a helyzet. Sok a gond Velük,és a tanárok már egyöntetűen utálják az egész osztályt-élén az én fiammal. Mert hogy meglehetősen szemtelen szerintem-bár Ő tagadja,Ő sosem csinál semmit, Ő nem re3ndetlenkedik-csak nevet a hülyéskedőkön. Érdekes,mégis beírás beírás hátán. Szaktanári, osztályfőnöki. Nagyon haragszom most rá-saját maga alatt vágja a fát. Persze, nem csak Ő, van még jó néhány másik gyerek is. Csak az bosszant,hogy január végén beszéltem az szt.főnökével,és nem panaszkodott Rá. Azt mondta,hogy néha,bizonyos pedagógusoknál nem vielkedik rendesen,de azt is tudja,hogy ezek a kollégák hogy viszonyulnak hozzájuk, a legtöbb tanárnál viszont semmi baj nincs vele.Okos,és látszik rajta,hogy fogva van. Erre március vége felé felhív,hogy micsoda egy elvetemült gyerek,hogy így meg úgy.Mondtam Neki,hogy tanárnő,még nincs kéthónapja annak,hogy egészen mást mondott,miért nem szólt hamarabb,lehet velem beszélni,nyilván az a célom,hogy a gyerek normálisan viselkedjen. Erre azt mondja Nekem,hogy tetszik tudni,van azért egy tűréshatár,amíg nem szólok a szülőnek. Hát bacca meg,miért csak akkor szól,amikor már intőt kap a gyerek! Kéthónap alatt ennyit romlik a magatartása? Egyébként tudom,hogy milyen a fiam-és al tudom képzelni,hogy mit művelhetnek a suliban. Én már szétvertem volna Őket,az biztos. Bár Marci állítja,hogy Ő nem, meg hogy Ő jól viselkedeik,csak nevet,amikor helyzet van-de ez nyilván nem igaz. Most ahargszom rá-de azért imádom♥
