Túl van Marci az arthroscopián. Tegnap operálták,ma már itthon vagyunk.szerencsére minden oké, nagyon kis hős volt. Az egylábas érzéstelenítést sok felnőtt rosszul tűri, de ez a gyerek egy nyikk nélkül engedte. De azért adtak neki egy kis "csodaszert"vénásan,amitől megeredt a nyelve. Végig beszélgette a műtétet, az altatós kolleganő és az orvos, a baleseti sebész egyöntetűen jól szórakoztak. Azt mondták,hogy csoda kemény egy srác,ráadásul nagyon intelligens, legyek rá büszke. Persze, a kapott szertől kissé kótyagos volt a szentem-és nem nagyon emlékszik a beszélgetésre. De semmi olyat nem mondott,ami miatt zavarban kellene lennie. Édes drága fiam,tegnap egész nap mellette voltam-reggel 7- este 9- ig. Nem kelhetett fel-úgyhogy kacsába pisilt:-).  Én meg kihordtam:-). Persze kijöttem a kórteremből,megvártam míg elintézi,és csak utána mentem be.Jó volt Vele lenni, honfoglalóztunk, beszélgettünk,rejtvényt fejtettünk. Ma reggel vették ki a csövet a térdéből-az fájt Neki,de tűrte. Kicsit lesápadt,de hamar helyre jött. Szerencsére nem volt nagy baj, egy pici izületi hártya szakadt le,amiatt volt a vérzés-azt kiszedték,és azt mondta az orvos,hogy maradéktalanul meg fog gyógyulni-mert sem szalagszakadás,sem porcsérülés nincs.