hermi irka

Friss topikok

Címkék

Tegnap...

2010.05.10. 15:02

szerző: hermi67

....Peti ebéd után nem volt hajlandó elaludni. Így délután 4 körül lemetünk a játszótérre,ott elmotorozgatott,de egy idő múlva belekéredzkedett a babakocsiba. És ez let belőle:-D:

 

És aludt 7-ig.És azután este tízkor elaludt. Ééééééés ma reggel 5-kor kelt-hurááá:-D Alig bírtam nyitva tartani a szemem:-).

Munka megy,sok a beteg,és hiányzik a kicsi.

És tegnap volt a drágám 22 hónapos.Továbbra sem beszél semmi érthetőt,mindent elmutogat,néha azt gondolom hogy Ő sem hall rendesen,de néha meg úgy gondolom,hogy mégis. Éjjel alszik.sokat eszik,de csak azt hajlandó megenni,ami a fogához való.Rendkívüli módon tud hisztizni.Nem integet pápá-t,csak akkor,ha Ő úgy gondolja,akkor viszont kérés nélkül is. Egyre jobban szeret rajzolgatni,és meglepő módon 10-ből 9 szer a ceruzát rendesen fogja az ujjai között. Korán kel és későn alszik el. Vannak napok,mikor egyáltalán nem alszik napközben,és képes egyhuzamban több mint 12 órát ébren lenni(pedig ez még nekem is gáz:-D).A bili egyáltalán nem érdekli.Ragaszkodik a pisis-kakis pelenkához-visít,ha peluscsere van. Nem tudom hány centi (nem túl magas szerintem),de a múltkor ruhában pelusban megmértük a barátnőméknél,14,6 kg. A nagy tesóit nagyon szereti. És én is:-). Szóval,ilyen a mi kis buksikánk.

5 komment

Gondolatok

2010.05.06. 22:50

szerző: hermi67

Mindig rosszul viseltem a beteg gyerekek látványát. Talán ez az egy része a munkámnak az,amit nem szeretek. És már régen szembesültem azzal,hogy mennyire rosszul viselem. Ma ,kb 3 év után eljött a nap. Nehéz volt. A gyerek intenzívre kellett mennem helyszini felvételt késziteni,egy icike-picike,1400 grammal született kicsi fiúról. Gyönyörű.És nagyon pici. És nem értem,hogy miért?? És persze,írtam egy verset.Neki.És minden korán született babának. Olyan amilyen-de le kellett írnom

Vers a korán született gyermekhez:

 

Még anyád méhének bölcsőjében kellene ringanod

Te gyönyörű,pici ember

De valamiért úgy döntöttél elhagyod

És elkezdesz birkózni az élettel.

 

De jajj,ez így most nem jó!

Valahol,Valaki tévedett!

Mert az ember,ha ilyen pirinyó,

Még nem tudja magán hordani az életet.

 

Csak állok,és szomorúan nézlek

Nem tudok,de Ó,ha segíthetnék!

S bár nem vagyok anyád,annak minden kínját érzem.

Torkomban könny,lelkemben  sikoltó keserűség.

 

Gyönyörű vagy.Gépekre kötött kis virág.

És úgy küzdesz,mint egy nagy és erős harcos.

S majd holnap,ha kigyúl a napvilág

Talán folytatni fogod a harcot.

 

Nézlek.Segíteni küldtek.

De nem megy,nem tudok!

Gyenge vagyok,és porszem.

Csak imádságot adhatok.

 

S majd eldöntöd,hogy maradsz,

Vagy csillag leszel az égen.

S bár nem vagyok Anyád,csak egy anya,

annak minden kínját érzem.

 

Herman Kati

 

 

 

 

14 komment

Az első nap Peti nélkül...

2010.05.03. 19:07

szerző: hermi67

..nem volt könnyű. Nekem. Munka sok volt,mégis állandóan itthon jártak a gondolataim.Alig vártam,hogy hazaérjek. Apa azt mondta,minden oké volt. Aludt,mikor hazajöttem.Nagyjából 20 perc múlva ébredt.Mikor meglátott,felragyogott a kicsi arca,és nyújtotta felém a kezecskéjét. Én persze rögtön össze vissza csókolgattam.azután ráfeküdt  a testemre,odabújt a nyakamba,és szó szerint kacarászott és "beszélgetett"rajtam-nekem 10 percig.Olyan jó érzés volt! Utána persaze,joghurt,peluscsere,és mentünk le játszani. Szóval,eltelt.

4 komment

2010.05.03. 06:21

szerző: hermi67

Ma elmegyek dolgozni-két és fél év után először. Ha nem lenne itthon a kisbuksim,semmi gondom nem lenne ezzel.Szeretem a munkámat-ha úgy lenne,ahogy nincs,ingyen is csinálnám. De Petit nagyon fogom hiányolni....hiába,nehéz az elválás. És ezt már átéltem a nagyoknál is-most sem jobb. Nem tudtam aludni az éjjel, Mindig meg kellett érintenem a kisfiamat-mintha magamba akarnék simogatni egy darabot belőle-ami azután kitart délutánig. Szóval,most olyan gombócos a torkom egy kicsit.

Tegnap délután újfent nem aludt egy percet sem,pedig reggel fél 7-kor ébredt.Délután legalább 2 és fél órát csatangoltunk lenn a játszón,meg minden felé.És nem is mondhatnám,hogy nagyon nyűgös volt. Mikor 7 körül hazajöttünk,fürdés,vacsi,tejcsi,és 3/4 8-kor már az igazak álmát aludta a drágám. Nem tudom,mi ez az új műdi-1 hét alatt 3szor gordult elő,hogy nem aludt ebéd után. Remélem,nemmarad így-bár tőlem maradhatna,csak féltem attól,hogy ha közösségbe kerül,ott nem nézik jó szemmel.Sőt,kifejezetten utálják,ha a gyerek nem alszik-tapasztaltam.

Anyák napja-könnyes♥ Még mindig nem szoktam meg hogy anya vagyok(pedig lassan 14 éve),és még mindig elbőgöm magam. Anyukámnak vettem egy jó minőségű napszemcsit az Oriflametől,mert eltört az övé(persze,amilyen módon bánik vele,nem csodálom).

És milyen kedves sztori: mellettünk egy 80 éves idős Úr lakik,aki valamikor főügyész volt-vagy valami ilyesmi. aranyos kedves bácsi,kicsit nagyot hall,és néha emiatt lemaradna dolgokról(pl.bogárirtás),de  én nem hagyom:-). Tegnap délután kaptam Tőle egy nagy csokor fehér orgonát-a kertjéből való,és azt mondta: Kedves Katika, fogadja el Tőlem őszinte tiszteletem jeléül Anyák napjára-na,újabb bőgés:-). Ő tisztel Engem!!! Olyan jól esett.

3 komment

Nem akart aludni...

2010.05.01. 17:05

szerző: hermi67

...tegnap Peti ebéd után. És nem is aludt. Reggel 7-től este 3/4 9-ig egy percet sem aludt.Csak játszott vagy visított. Ebben volt hasonfekve hiszti a CBA padlóján:-D,azután itthon este elalvás előtt újra rákezdett:-D. Nem gyenge a  kiscsávó. Elaludt a drágám nagy nehezen,de álmában helyezkedni akart,és ez lett belőle:-D:

5 komment

2010.04.29. 16:53

szerző: hermi67

Ma megszületett egy nagyon szeretett kolléganőm második kislánya,Hegedűs Abigél!

Abigélnek

 

Isten hozott Téged, édes kicsi lány,

Tárt karokkal várt már e gyönyörű világ.

Anyád puha méhe most elengedett,

Hogy óvó karjaiban folytasd életed.

Szemeid könnycseppjét,lelked sóhaját

Anya lecsókolja ,s már nevethetsz tovább!

Hosszú élet várjon,béke és öröm,

és sose rekedj kívül a szeretet körön!

Adjon Neked boldogságot e szépséges világ,

Isten hozott Téged, édes kicsi lány!

 

Herman Kati

Szólj hozzá!

Egyre közelebb

2010.04.27. 07:47

szerző: hermi67

Lassan megyek dolgozni.Pontosan 3.-án hétfőn. Meglehetősen rosszul viselem.Remélem,Petit nem fogja annyira megviselni-elvinném az Ő terhét is a vállamon. Azzal próbálom vigasztalni magam,hogy jó helyen lesz itthon az apjával. De az biztos,hogy nagyon fog hiányozni az,hogy nem leszek körülötte. Reggel 8-tól délután 2-ig dolgozom(mint röntgenes,van némi kedvezményem). Mikor haza érek,jó esetben aludni fog,és ébredésre itthon leszek. Mostanában elmodhatom,hogy "elromlott" a  legkisebbem:-D. Olyan szinten lett hisztis,hogy nem is lehet elmondani. Ha valami nem úgy történik,ahogy Ő szeretné(pl. nem arra megyünk,amerre Ő gondolja,vagy mikor tök álmos,és le akarom fektetni,vagy mikor pelenkázom,vagy mikor fürdeni viszem-és sorolhatnám) olyan szinten kezd el visítani,hogy simán gondolhatják az idegenek: na,Agócsék nyúzzák a gyereket! Nem nagyon tudok rá hatni, de szerintem ebben a korban még nem is lehet. Most várakozó állásponton vagyok,abban bízva,hogy majd csak alakul valamerre. Popsira pacsi nincs-bár néha hangosabban rászólok-de nem nagyon hatja meg. Ő csak visít,egyhangon,könny nélkül:-D. És nem lehet vele mit kezdeni-egyszer csak abbahagyja. Néha éjszaka is nyugtalan,felsír-és olyankor is az erőszakos sírást hallatja-olyan,mintha haragudna valamiért álmában. Sokszor elgondolkodom,hogy miért van ez így. Szeretjük,nem bántjuk-egymást sem. Bár az kétségtelen,hogy az átlagnál hangosabb család vagyunk-de hát van egy hallásérültünk,akinek hallókészülék mellett is néha hangosabban kell szólni. A nagyok jól vannak-de egyre jobban kamaszodnak. Egymással nagyon sokszor összekapnak-és ez engem kifejezetten idegesít. Rosszul viselem.

Egyébként is fáradt vagyok. Az utóbbi évek kinlódásai megtették a magukét-állandóan aludnék-miközben nem tudok aludni. És ez látszik is rajtam. Sokat öregedtem-sajnos. De ezzel képes vagyok megbirkózni-aki nem hal meg fiatalon,az megöregszik(kivéve,aki plasztikai sebésszel próbálja visszahozatni  a múló ifjúságot). A férjemenek továbbra sincs munka-esetleg kilátásban,de arról még nem tudunk. Ha Ő dolgozna,én maradhatnék itthon a kisfiammal.Azt hiszem,ez is mérgez engem belülről. De a méreg nem jó-így próbálok a Jó Istentől erőt és kedvet kérni nap mint nap.

6 komment

3 éve

2010.04.23. 07:54

szerző: hermi67

Emlék kislányomról.

Ma lennél 3 éves,

egy copfos kis csoda-

de elhagytál minket,

és elmentél oda.

Oda,ahonnan senki nem jött vissza még,

de lelkemben itt hagytad  a szeretet melegét.

 

Bőröd puha bársonyát  már nem érinthetem,

de míg élek-e világon, Te itt leszel velem.

Most angyalszárnyon lebegve óvsz mindannyiunk

És  Én csak hinni merem,hogy egyszer még találkozunk.

 

Anya

7 komment

2010.04.17. 22:03

szerző: hermi67

Ez egy jó kis nap volt!

Levente és Marci ma vizsgázott. A BUDO távolkeleti ágazataiból(Aikido-Kendo.Karate) barna öv viselésére jogosultak:-).

Délután a plázában  Süsü mesejáték volt.Elmentem Petivel-akit persze a legkevésbé sem érdekelt az előadás,a mozgólépcső viszont annál jobban:-D. Így aztán a kávézóban ülők többször látták a bolond vörös nőt,aki megpróbálja 57-edjére megmagyarázni annak szép,szőke,hisztis kisfiúnak,hogy nem, amivel feljöttünk,azzal nem tudunk lemenni,csak a lefelé tartó lépcsővel:-D. Sikerült találkoznunk Diácskával és kicsi lányával,Diával. Csak röpke pár perc volt,mert a gyerekek mentek volna a szélrózsa minden irányába:-). Ha meglesz a kép,majd felrakom:-).Persze, Süsü várába be is lehetett ám menni:-D.

Nagyon megszomjazott a nagy bujkálásban:

Onnan hazafelé tartva a főterünkön nagy rendezvényt találtunk-mint kiderült,ifjúsági találkozó volt. Tele játékkal a kicsiknek.Nagyon élvezte Peti,fülig ért a szája-persze csak addig,míg el nem jöttünk:-D).Onnantól ordított:-D. persze,már a játékokat lebontották,mire eljöttünk:-D.

Szóval,jól elfáradt. De lehet,hogy mi jobban?:-D.

6 komment

2010.04.16. 07:17

szerző: hermi67

Levi bevállalt egy verset-tegnap mára-mert megemlékzés lesz a sulijukban a lenygel repülőgépszerencsétlenség áldozataiért. És itt nyefegett,hogy nem tudja megjegyezni-persze,minden mással foglalkozott,mint a vers tanulással. Csak sikerült Neki!:-). Apa szerint egy szar vers-szerintem nem,kifejezetten tetszik. A teljesség kedvéért én is megtanultam-nagyon sokat romlott az eszem,úgyhogy verstanulássalpróbálom kicsit visszabillenteni.

Itt a vers,Nekem tetszik!

Harcos Katalin

Gyertyát gyújtok

Bársonypuhán átölel az este,
Sírkertekben ezernyi gyertya ég
Lángujjaival az égre festve
Kedves halottak kósza emlékét.

Parányi lángjuk tánca elvakít,
árnyékok írnak titkokat közénk.
s édes-bús emlékhálót felszakít
a bánatpók,majd újat fon körénk.

Dús virágillat tölti be tüdőm
az emlékezés szent virágai.
Borús álmainkat messze űzőn
tündökölnek színpompás szirmai.

Egy egy gyertyát gyújtok mindenkiért,
akiket a sors már távolra vitt,
de apám sírhantján leteszem még,
nézd,kedvenc hófehér virágait.

Titkon szívemre  csendes béke ül,
amint sírjánál lehajtom fejem.
Nem ragadta el végleg a halál,
hisz bennem él,míg rá emlékezem!

1 komment

süti beállítások módosítása