Kicsi ötfogúnk hihetetlenül aranyos dolgokat művel. Az egyik ,hogy ül,befogja a kis kezeivel az összes fülecskéjét-számszerint kettőt:-D, és különböző hangokat produkál: a szokásos tülkölés mellett grrrr-eg,brrr-ög:-D. A másik mosolyra fakasztó dolga,ahogyan a küszöbön átkel.Merthogy nem átmászik, hanem  a két kezecskéjét átteszi a küszöbön,majd felnyomja a popsiját, úgy, hogy mind a két lába teljesen feszesre ki van nyújtva,és így, a nyújtott lábaival lép át a küszöbön. Persze ez az egész kicsit olyan extrém sportos kívülről nézve, mert a feje bizony sokszor vészesen közel van a koppanáshoz. De annyira cuki,hogy ha egyből nem sikerül neki,akkor nem adja fel. És nagyon boldog,ha sikerül az átkelés-márpedig mindíg sikerül. A harmadik édes dolga,hogy reggel az az első neki,miután engem kellően összenyalt,hogy átmászik a fiúkhoz a kisszobába, és hangosan ébresztgeti Őket:-). Persze, csak akkor,ha engedjük,mert kicsikénk minden reggel legkésőbb  fél hatkor kel.:-).Szóval,imádni való.

Egyik napon,pontosan 23.-án Zalánra vigyáztam, mert Móinkáék temetésen voltak.Imádni való,édes,mosolygós kisfiú. És annyira édesen gőgicsél.Míg Peti leginkább óbégat és sikítozik,addig Zalusom nagyon aranyosan beszélget:átátitigigbebebtita.Egyszerűen rám jött a "minnyá megzabálom,annyira aranyos"-na jó,bevallom,kicsit azééé megcsócsáltam a nyakát-de nem bánta ám:-D. És Zalus nagyon nagyott nőtt,legalább 3 centivel hosszabb mint Peti. Mert az én Dugódanim mintha a horizontális irányú növekedést részesítené előnyben:-D.