Még egy darab kő....

Beszéltem telefonon Cintiával. Jól van a drágám. Fáj a feje egy kicsit(a sebnél),és még azt mondja,hogy enyhe kettős látása van. De jól van. És gyógyul. Ez a fontos.

Nekem viszont sikeresen becsípődött ma valami valahová a derekamban-gyakorlatilag alig tudok mozogni. A leülés-felállás az csak erősen kapaszkodva sikerül,de járás közben is meglehetősen furcsán nézek ki. Zsuzsa barátnőm küldött nekem fájdalom csillapítót,meg izületi gyógyit-a fájdalom csillapító úgy tűnik,kicsit segít. De hogy holnap hogy fogok felkelni-na,azt még nem tudom. Piszkosul fáj,mit nem mondjak. Olyan,mintha éles valamik hasogatnának belém-sokszor alig tudom megállni,hogy ne sikítsak fel. Ja,és persze úgy történt,hogy Petit kiemeltem a babakocsiból-mint eddig bármikor. Na,kell egy vénasszonynak szülni?:-D.(kell hát, a legjobb dolog az életemben a 3 gyerek).