Ritka alkalmak újabbika,mikor ide tudok kicsit ülni.

Jól vagyunk. A nagyok élvezik a szünetet. Marcikám kapott egy "gyúróbérletet", nagyon szeret járni,és már tök izmos a teste. Mondjuk kicsit szerintem elszállt az agya-de sebaj,majd visszafújom a helyére:-). Ő egyébként is hajlamos túllazavagyok-nak lenni. Levim uszodai reggeli bérletre vár, Ő pedig oda fog menni. Nem szereti a gyúrást, a futást-de kell valamit "sportolnia",mert eléggé puhány a lelkem, noha nem túlsúlyos. Úszni viszont szeret. Megbeszéltük a férjemmel,hogy ha a suli elkezdődik,valahogy akkor is menniük kell, mert a heti 1-2 tesi óra,ami Leviéknek lesz,az kevés. Marci tesi tagozatos,de neki az is kevés:-). Úgy hogy majd lesz hétvégi bérlet a gyúróteremben, és hétvégi uszizás.

Szegény Levimmel ma nagyon ordítottam(szégyenlős smile).Leküldtem a boltba,felírtam Neki,hogy mi kell,erre olaj helyett hozott egy kiló vaniliás cukrot! És még visszapentyegetett-hogy mert ő Ő úgy hallotta,meg így hallotta. Fúúúú,de felmérgelt! Csináltam volna a fánkot,olaj meg sehol. Persze,meg is bántam az ordibálást,mondtam is Neki. Meg azt is,hogy legközelebb felolvastatom Vele,amit leírtam:-). Egyébként nagyon jó gyerek,úgyhogy mérges vagyok magamra. És ami szép szóval nem megy,az nem nagyon megy ordibálással sem. De már nem haragszik:-). Én sem:-).

Peti: hát,Ő kabaré, amit művel. Én még nem láttam ennyire hisztis gyereket,mint Ő. De  csak velünk. A bölcsiben a világon semmi gond nincs Vele. Itthon viszont....néha úgy érzem,hogy nem bírom tovább. Visít mindenhol, ha nem arra megyünk,amerre Ő akar, ha ránézünk,mikor nem akarja,ha hozzáérünk,mikor nem akarja-nem is lehet igazából leírni. Van,hogy számunkra teljesen ok nélkül haragszik. Nem történik semmi olyan,ami miatt cirkuszolni kellene,és Ő,mint egy kis vadóc. Persze,azért nem hagyjuk. Lefogjuk a kezét-én valamelyik nap beültettem a kisszobába,és nem engedtem ki vagy 5 percig. De a nevelést nehezíti,hogy nem mindent ért meg még,amit mondunk Neki. Borzasztóan hangulat emberke-ami nem jó,úgyhogy meg kell próbálni a lehetőségek szerint kinevelni belőle,mert késő ez nem lesz Neki előny. Nekünk jön-Nekem, a fiúknak, az apjának. Persze,ezt sem hagyjuk-na,olyankor van visítás. A nagy fiaim imádják-de hála Istennek,nem majmolják. Ha olyat csinál,amit nem szabad,akkor azt nem engedik. Pl. hogy engem bántson.A minap Levi megszidta nagyon,mert rám ütött,mondta Neki,hogy meg ne próbáld soha többet! Anya az anyukád,és Őt soha nem bánthatod-közben fogta az egyik vállát,és face to face mondta. Voltak nagy könnyek,meg még nagyobb ordítások.

Nem szoktam testileg fenyíteni-de tegnap kénytelen voltam. Kiszaladt a CBA-ból,és ki az útra. Én,mint egy elembajos rohantam és ordítottam utána,hogy állj meg,Peti,Ő pedig rám se bagózott. Le a parkoló autók mellett-ki az útra. Az volt az isteni szerencsénk, hogy egyik irányból sem jött épp autó. Nem vagyok magamra büszke, de kikapott. Nem is kicsit. Úgy,hogy fájjon Neki. Hogy megjegyezze-az ilyenért ilyen jár. Nagyon nagyon sírt. Én pedig majdnem infarctust kaptam-rosszul lettem. Még az volt a szerencse,hogy jött egy ismerős a kislányával,és amíg én "észhez" tértem,addig figyelte Petit. Nem tudom,mi lett volna, ha elájulok ott:-(. Szóval, nagyon rossz időszakot élünk most meg Vele. És persze a férjem azt mondja,hogy azért ilyen,mert én szarrá kényeztettem. Tegnap itt volt Edit barátnőm,és Ő is hallotta ezt. Mondta a páromnak,hogy már ne haragudj,de én azt gondolom,hogy Te kényezteted még mind a mai napig agyon Petit,sokszor hallottam a vitátokat Katival emiatt. Levi is mondta neki ugyan ezt. Persze, közölte velük,hogy hallgassanak,nem értenek semmihez.Istenem,hányszor összevitáztam Vele Petin. Hányszor mondtam,hogy ne,mert egy hülye hisztérika lesz belőle.Persze,én voltam a szar,aki nem tud gyereket nevelni. És tessék, itt van. Itt van egy hisztérikus gyerek,aki ráadásul még nem tud beszélni, nem ért meg mindent,amit mondasz Neki-ezáltal még nehezebb a kommunikáció. És persze megint mindenért én vagyok a hibás. Hurrá,végre,már úgy vártam!