Marcimnak megvan a német szóbeli felvételi eredménye. Hát,50 pontból 27-azt hiszem,nem túl jó. Persze, azt mondta,hogy elég rossz témát húzott-sport. Majd meglátjuk,mire lesz elég az össz. pontszáma. Jó lenne,ha felvennék első körben-nem kellene fellebezni. persze az én kisfiam állandóan azt hajtja,hogy minek tanulni, mikor már a tanult emberek munka nélkül vannak,  sok nem tanult pedig full Mercédessel,meg Audivaljár,meg ilyesmi. Merthogy Ő úgyis külföldre fog menni, és akár szállodában takarít,azzal is jobban fog keresni,mint itthon egy diplomás. Hiába magyarázom Neki,hogy "jó" iskolával is lehet külföldön dolgozni,legfeljebb nem szállodát kell takarítani,hanem az csinálhatja,amihez kedve van. Ááááá,falra hányt borsó. Csak azt hajtja,hogy az osztálytársa apjának sima szakmunkás képzője van,és sok sok milliója(mondjuk lehet úgy 100). Persze,Ő jó időben,jó helyen volt,meglátta a lehetőséget,és megvolt hozzá a bátorsága,hogy belevágjon. És még szerencséje is volt. De mondhatok én akármit. azzal nagy nagy kamasz érzelemvilágával kimagyaráz mindent :D.

Az apjával egyre rosszabb a kapcsolata-két egyforma,csak ez egyik 47, a másik meg 15 éves. Elég nehéz így,főként hogy mindig azzal vádol a férjem,hogy Marci azért ilyen,mert én mindig védem. Pedig nem igaz. Én is szoktam "ostorozni", de ha van valamiről véleményem, azt nem változtatom meg csak azért,hogy az megegyezzen a férjemével. És ezt Ő nagyon nehezen viseli,mert körülötte mindenki mindent rosszul tud és rosszul csinál-egyedül Ő a tuti. Ráadásul a férjem nem vitte "sokra"(mint ahogy én sem- bár én akár elégedett is lehetnék,mert nem voltak diplomás vágyaim,mint Neki), de ezért mindenki más hibás,kivéve Őt. És ezt "veri" le rajtunk- a saját maga elégedetlenségét. Hát,ez van.

Levim kicsit jobban tanul-kopp kopp kopp(így volt ez az év elején is), majd meglátjuk,mit fakít év végére.

Peti ugyan olyan,mint volt. Hisztis,nem beszél,pelenkás-mintha megakadtunk volna úgy 2 éves korában :(. Elég nehezen viselem,de nem tudok mást csinálni.

Néha úgy érzem,hogy bekerültem egy hosszú,sötét,hideg alagútba, ahol erős,metsző szél sodor-és nem látom még a fényt a végén.Egyedül vagyok itt fázom,és félek. Jó lenne már,ha kisütne a nap végre-mielőtt még végképp elvesztem az irányt.