hermi irka

Először is, az én Marcikám a kórházban(persze az Ő engedélyével). Édesem,már olyan nagy fiú-186 cm. magas,és még csak Augusztusban lesz 14. Teljesen végig éri az ágyat-sőt,le is lógott kissé a  lába:-):

Az egyik baleseti sebész megkérdezte Tőlem,hogy a gyerek sebészetre kerül-e:-D. Mondtam Neki,hogy szerinted van ott akkora ágy,amin elfér?:-D))).

Petiről néhány szó. Eszméletlen hisztis még mindíg,ha nem arra megyünk,amerre Ő gondolja,fetreng a földön. Valamelyik nap a piac sarkánál ordított,hason fekve a koszban,de annyira,hogy többen kijöttek a fedett részről,hogy mi történt. Csupa retek lett mindene. És nem hat rá semmi,egyedül az,ha felveszem a kezembe,és viszem .De nem bírom,nagyon nehéz,ráadásul nagyon fáj a bal csuklóm-valami ínszalag begyulladt benne-nyilván nem véletlenül. És örökké van nálunk még valami járgány,motor,bicikli,ami ugye nem tud magától gurulni:-). Egy hete a város főterén hasalt,azt megörökítettem-igaz,csak telefonnal, de az jól látszik,hogy nem gyenge a kiscsávó:-).

Egyébként nagyon ügyesedik. Egyedül vetkőzik,öltözik,bár sokszor fordítva veszi fel a nadrágot,a cipőt-de ha szólok Neki,megcseréli. Egy nap alatt megtanulta hajtani a bicikli pedálját, a 3. nap már megy,mint az őrült-szaladnom kell mellette. Meglehetősen retro bicaja van-még Levié volt:-). azaz 12 éves, és eddig 4 gyerek használta. Jaaa,és rózsaszínű,mert anno,mikor megrendeltük,12 évvel ezelőtt a Metróból,kéket rendeltünk. el is hozta a futár,kék rajzú csomagolásban, blue felirattal.. És persze totál rózsaszín volt. De mivel nálunk akkor sem volt Metró,csak Kecskeméten, nem utaztunk el oda,hogy kicseréljük-főként,hogy Levim 3. szülinapja előtt 1 nappal jött meg. Így maradt a rózsaszín bici,ami persze a gyerekeket egyáltalán nem érdekelte-én viszont közel voltam az agyvérzéshez,mikor kibontottuk a csomagot. Szóval, a bicaj meglehetősen lelakott külsejű-viszont egyébként még mindig tökéletesen működik. És Peti nagyon szereti. Csak az zavar,hogy ha a két pótkerék úgy van feltéve,hogy mindkettő leérjen,akkor nem ér le a hátsó kerék. Így viszont billeg egy kicsit-jobbra-balra,és ha rossz az út,bizony felborul vele a gyerek. Így aztán újabb futóedzések vannak mögöttem-és persze előttem is,csak most nem a motor mellett szaladok,hanem a bicaj mellett:-).

Beszélőkéje mintha indulna. Az biztos,így 6 héttel a hallókészülék megkapása után,hogy sokkal jobban érti a körülötte lévő dolgokat. Még nem mond értelmes szavakat,csak a pápá a biztos, és azt is tudja,hogy mikor használjuk. De ha kérjük,elköszönéskor ad puszit. És okosodik. Bár messze még a siker-de hát Róma sem egy nap alatt épült fel.

Túl van Marci az arthroscopián. Tegnap operálták,ma már itthon vagyunk.szerencsére minden oké, nagyon kis hős volt. Az egylábas érzéstelenítést sok felnőtt rosszul tűri, de ez a gyerek egy nyikk nélkül engedte. De azért adtak neki egy kis "csodaszert"vénásan,amitől megeredt a nyelve. Végig beszélgette a műtétet, az altatós kolleganő és az orvos, a baleseti sebész egyöntetűen jól szórakoztak. Azt mondták,hogy csoda kemény egy srác,ráadásul nagyon intelligens, legyek rá büszke. Persze, a kapott szertől kissé kótyagos volt a szentem-és nem nagyon emlékszik a beszélgetésre. De semmi olyat nem mondott,ami miatt zavarban kellene lennie. Édes drága fiam,tegnap egész nap mellette voltam-reggel 7- este 9- ig. Nem kelhetett fel-úgyhogy kacsába pisilt:-).  Én meg kihordtam:-). Persze kijöttem a kórteremből,megvártam míg elintézi,és csak utána mentem be.Jó volt Vele lenni, honfoglalóztunk, beszélgettünk,rejtvényt fejtettünk. Ma reggel vették ki a csövet a térdéből-az fájt Neki,de tűrte. Kicsit lesápadt,de hamar helyre jött. Szerencsére nem volt nagy baj, egy pici izületi hártya szakadt le,amiatt volt a vérzés-azt kiszedték,és azt mondta az orvos,hogy maradéktalanul meg fog gyógyulni-mert sem szalagszakadás,sem porcsérülés nincs.

Néha nagyon. Elgondolkodtam,hogy mennyi minden történt és történik körülöttem. Az utóbbi évek nagyon nagyon nehezek voltak. A kislányom halála, anyósom halála, Petikém hallásbaja, a férjem munkanélkülisége,az adóssághalmaz, Cintia betegsége, az anyukám és a tesóm körüli komoly nehézségek, most Marcikám. Már nem akarom,hogy rossz jöjjön. elegem van. Néha legszívesebben leülnék,és csak bőgnék. Vagy jól lerészegednék. De nincs értelme. És nagyon fáradt vagyok. Egyre rosszabbul viselem a körülöttem lévő negatív dolgokat.Egyre nehezebb  úgy élni, hogy a gyerekeim ne lássák rajtam az engem emésztő gondokat. És ne lássák a gondolataimat kiülni az arcomra. Hogy amennyire lehet, boldog gyerekkoruk legyen. Ha majd felnőnek,szeretettel gondoljanak rám, és az jusson az eszükbe,hogy jó volt gyereknek lenni.

Esetleg,Ti,akik olvastok,és még hisztek is, kérhetnék egy imát? Hátha?! Mert én már nagyon fáradt vagyok.....

Ma telefonáltak a suliból,hogy Marcim térdével történt valami tesiórán,nagyon be van Neki dagadva, és nem tudja behajlítani,csak kicsit. Hosszas huzavona után( Apa másképp gondolta,mint én) kijött a gyerek hozzám,én pedig megmutattam egy baleseti sebésznek. A gyerekem térdéből 40 ml. friss vért csapoltak le-és jövő hét szerdán meg kell arthroscopizálni. Most itthon pihen,lába felpolcolva,befáslizva. Úgyhogy műtét. Édesem,olyan nagy fiú már. Egy nyikkja sem volt,mikor megcsapolták a térdét. Pedig biztosan nem lehet kellemes dolog,mikor azt a nagy vastag tűt beszúrják az ízületbe. Kérdeztem Tőle,hogy fáj,kisfiam? Erre Ő- aha,de kibírom.Még csak az arcán sem látszott semmi. Kis macho:-D. Persze vettek Tőle vért,és hétfőn mennünk kell altatós orvoshoz. Nem altatni fogják- a nagyon kedves orvos "kollégám" mondta,hogy ha engedi az egylábas érzéstelenítést,akkor nem kell elaltatni. Persze Marcim megengedi-remélem,nem fog Neki fájni. De ettől függetlenül kell az altathatósági vizsgálat-ha valamiért még is be kellene altatni. Ő csak azon problémázik,hogy nem akar benn aludni a kórházban-pedig 1 éjszakát biztosan benn kell töltenie. De mondtam Neki,hogy egész nap ott leszek vele,csak este jövök el. Édes drága szívem,annyira sajnálom.♥

Így aztán nem tudunk menni Petimmel Pestre-pont ara a napra volt időpontunk. Majd 24.-én megyünk a szakértői bizottság elé. A hallókészüléket használja-de néha még kiveszi. Van,amikor odahozza nekünk, akkor nagyon meg szoktuk dicsérni. De van,mikor megszopogatja-na,olyankor pedig "megszidjuk". Kimondta vasárnap az első igazi,érthető "szavát" Pá-pá,és hozzá integetett. És azóta is,ha elmegyünk,pápázva elköszön,és integet. Annyira édes:-D).♥ PÁ!figyeled,mit mondott ki először?:-)

A tesómmal nem beszéltem-azt mondta,hogy a héten felhívja az orvost. Kiváncsi vagyok,megtette-e.

Köszönöm a kommenteket-nagyon jól esik,hogy "szerettek"-és írtok Nekem!

Azok vannak. Jók is,és rosszak is.

Az előző postomra kommentelőknek írom: Igen,igazatok van. AA,én is úgy érzem,hogy hárít a tesóm. Legfőképpen,hogy még nem telefonált a profnak-csak a jövő héten fog, merthogy nem akarja ZAKLATNI! Hát,erről ennyit. Persze, elmondja,hogy így megy úgy Cinti, de konfrontálódni azt nem akar a feleségével. Merthogy Kati egy pár hónapja azt mondta,hogy Ő már nem szeretne maga köré gyereket,kettőt felnevelt egyedül, szeretné élvezni a nyugalmat. Elég neki az unoka. De úgy gondolom,hogy ebben a helyzetben Ő sem így gondolja-szerintem simán ott lakhatna akis lány. Csak a tesóm egy balfasz-az a helyzet.

És hogy legyen már vágre pozitív bejegyzésem is!

1.A kisfiamat,Leventét,felvették abba a középiskolába,ahová menni szeretett volna. A Verseghy Gimnáziumba. Erős,konzervatív iskola-de Ő választotta. Mondtam is neki,hogy kösd fel az alsóneműt,szépségem.

2. A férjem dolgozik:-). Itt,Szolnokon. Most még jól érzi magát-és remélem, ha annyira nem is fogja szeretni egy idő után( mint ahogy szokta egyébként),akkor is megembereli magát,és nem jön el!

3. Peti egyre ügyesebb a hallókészülékével. Egyre jobban érti,amit mondunk Neki! Remélem,beindul a fejlődése-mert nagyon nagyon le van maradva a mi gyönyörű kisfiunk.

El sem hiszem,hogy 3 pozitív dolgot is le tudtam írni:-).

A bátyám kislányánál,Cintinél sajnos kiújult az agydaganat. Tavaly februárban műtötték,jóindulató volt-de mondta a prof.,hogy sajnos olyan a szövettana,hogy kiújulhat. Júliusban voltak kontrollon,akkor még semmi nem volt. És múlt hét szerdán is voltak kontrollon- és már megint ott van. Még nincsenek tünetei,mint előzőleg, de a tesóm szerint látszik,hogy Cintike nem olyan,mint volt-bágyadtabb, sőt a tesóm felesége szerint az egyik szeme kicsit mintha behúzna. Most várják(juk) a prof. telefonsját-mert azt mondta,konzultálni akar még más orvossal is a kislányról. Nagyon nagyon aggódom érte. Féltem nagyon. És sajnálom-hiszen még csak egy 13 éves gyerek! nem ártott senkinek:-(. Nem tudomhogy újabb műtét lesz-e,vagy valamilyen más kezelés. A testvérem teljesen ki van bukva-alig tudja magát tartani. Ráadásulmár februárban el kellett volna vinni Cintit kontrollra-de az a szemétláda anyja nem vitte,mondván,hogy Neki nincs pénze,a tesóméknak meg nem engedte meg,hogy Ők vigyék fel a feleségével. Most is csak nagy nehézségek árán, sikerült felvinniük Cintit,hosszas veszekedés és fenyegetőzés után. Ha felviszik akkor, még biztosan jóval kisebb volt,mint most! Jajj, annyira de annyira szégyenlem magam, de szét tudnám aprítani ezt az aljas Nőt! Nem akarta elengedni a kislányt az apjáékkal egy szabadtéri programra szombaton délután, azzal a címmel,hogy segítenie kell takarítani a kislánykak,mert Neki si az érdeke, hogy ki legyen takaryítva a lakás,ahova visszaköltöztek! Az agydaganatos gyereket takaríttatja, Ő meg egész nap otthon mereszti a seggét,mert dolgozni nem dolgozik!!! És mégis nála van a gyerek elhelyezve! Iszik, nincs semmi jövedelme,csak a tartásdíj és a családi pótlék, nem érdekelte,hogy mit eszik a kislány,vagy milyen ruhát vesz fel,házasságuk utolsó évében már semmit nem csinált,éjjel járt haza, a tesóm mosott,vasalt, intézte a gyereket, a háztartást, a kaját-mellette persze dolgozott. Ha éjszakás volt,Neki kellett megoldania,hogy hol aludjon a kislány,mert ez a mocsodék Nő leszarta a gyereket. 9-ig volt nyitva a kocsma,amit Ő vezetett-és amivel mellesleg teljesen tönkretette a családjukat anyagilag és érzelmileg is- de volt,hogy még éjjel 1-kor nem volt otthon-és tudta,hogy a 11 éves gyereke egyedül van. És ennél a nőnél helyezte el a gyereket a bíróság-persze az idióta bátyám közreműködésével. Mert Ő mindent elhitt Zsuzsikának, megegyeztek. Persze,mert a tesóm azt hitte,hogy ha el is válnak-Zsuzsika kezdeményezte persze a válást- szépen együtt fognak lakni a házban,és ha Ő a jó szolga lesz,mindenbe belegyezik, akkor majd Zsuzsika észhez tér. Hát annyira sikerült Neki észhez térni, hogy örökké csak a cirkusz voltnáluk, persze, a tesóm is beivott bánatában, aztán ment a veszekedés. A kislány persze otthon-de később már átment a szomszédba, az anyja húgáékohoz aludni. Akik teljesen normális rendes emberek,és milyen érdekes,Zsuzsika velük sem beszélt! aztán egyszer csak a tesóm megismerkedett a mostani feleségével, egymásba szerettek,és elköltözött. De a kislány bármikor mehetett(volna)hozzájuk, és ha az a tetű anyja éppen nem volt otthon,mert valahol ivott a kocsmatöltelékekkel,akkor  a tesóm ott aludt a kislánnyal. Mert hogy azt nem engedte ez a szemétláda,hogy elvigye magukhoz. Azután egyszer csak,egyik napról a másikra elköltöztek egy anyaotthonba!!!! Úgy,hogy a tesóm a költözés előtti napon tudta meg a kislánytól-mert az elszólta magát. Ugyanis az anyja megtiltotta Neki,hogy elmondja az apjának! Anyaotthonba! Oda csak azok mehetnek,akik menekülnek! Mit adhatott be ez a szemét aljas dög,hogy odaengedték Őket.! Úgy volt,hogy ezt az évet ott töltik,míg a sulinak nincs vége,de hazapakolták Őket.,mert valaki kisbabás anyának kellett a hely! Szegény kicsi Cinti,mennyi mindenen ment át már,annyira de annyira sajnálom! Ja,és persze a házban se villany,se gáz-Zsuzsika semmit nem fizetett az utlsó évben,és mindent kikapcsoltak! Persze,szerinte mindenért a tesóm a hibás,pedig nem. Ő abban a hibás,de nagyon,hogy hagyta,hogy ideáig fajuljanak a dolgok,és hogy meghunyászkodott a válóperes tárgyalás előtt,és beleegyezett abba,hogy Zsuzsánál legyen a felügyeleti jog,mert egy gyáva alak! Most pedig itt van ez a nagy baj megint! És persze, Ő is takarózik! Mondtam Neki,hogy hétfőn azonnal menjen a gyámügyre,és mesélje már el,hogy a diagnosztizált daganatos gyereket anyuka takaríttatja-mert Ő meg egy lusta szar,alkoholista szemétláda- erre a tesóm mit válaszolt? akkor elviszik a gyereket állami gondozásba. Mondtam Neki,hogy Te nagyon hülye,miért vinnék? Ott vagy Te,normális ,rendezett körülmények között élsz,van munkád,rendes otthonod,nem iszol, a gyereket eddig is Te ruháztad,a vitamint Te vetted Neki! Ááááá,én nemmehetek helyette! Nagyon haragszom rájuk! És nagyon sajnálom a kislányt! remélem, a JóIsten megóvja az életét,és élhet még sokáig egészségben!! Ja,és persze gondolom az sem véletlen,hogy a Zsuzsa első házasságából születet két  felnőtt gyereke, a  fia és lánya-nem áll szóba anyucival már vagy 2 éve!

Jajj,ezt ki kellett írnom magamból,mert már majdnem szétfeszített belülről!

Persze hogy nem vették fel dolgozni. Vagyis nem tudjuk,mert nem szóltak-de nyilván nem. Csütörtökön hajnal 1 kor ért haza-addigra hozta haza a vonat. Egész nap ott gályázott, azt mondta Neki a főszakács,hogy beszél a főnökökkel,és délelőtt felhívja, Ehhez képest a férjem hívta dél körül,hogy mi a helyzet.Még nem tudott beszélni a főnökkel, majd hívja este. Na,azóta sem győzi fogadni a hívását. Persze,nem fizettek semmit,még az útiköltségét sem. Így aztán a férjem fizethetett  4000 forintot azért,hogy egész nap dolgozhatott. Hurrá!!! Rohadt egy szemét világ,tele szemét emberrel!

Na,azok vannak. Folyamatosan.

A férjem ma reggel felutazott Pestre,próbanapra. Ha sikerül,ott fog dolgozni. 4 nap munka,reggel 8-este 9-ig. 4 nap szabad. Izgulunk,hogy sikerüljön. Persze,biztosan nem lesz könnyű, na meg a bért sem tudjuk még. Akár az is lehet,hogy alig marad valami fizetése-mert ugye amíg fenn van,valahol laknia kell,és persze az utazás sincs ingyen. De ez van. Itthon semmit nem talált,hiába jelentkezett, nem sikerült.

Peti megint beteg. Hőemelkedés,taknyos-és hurrá, mára már szinte biztos,hogy kötőhártya gyulladás is. Úgy hogy holnap újra orvos-hétfőn voltunk,akkor csak fenistil cseppet és nurofent kapott. Gondolom,holnap szemcsepp is.

Levim is beteg lett. Fájt a füle-inkább a hallójárata. Persze,mint kiderült, a torkától,ami nem fáj Neki. Úgyhogy Ő is itthon,gyógyszer,fülcsepp.

Peti nem hajlandó a hallókészüléket itthon viselni,csak ha lemegyünk,és a bölcsiben. Persze, a nem hajlandó annyit jelent,hogy kiveszi,szétszedi,eldobja,megpróbálja megenni,labdát gyúrni belőle-amire persze nem alkalmas ez a kütyü. De én most már szigorúan nem engedem Neki,hogy kivegye,visszateszem,és mondom Neki,hogy nem szabad. Ma már egész jól ment, amikor délután feljöttünk a játszóról,megpróbálta kivenni,én visszatettem,és még kb. másfél órát a fülijében volt. Egyébként továbbra sem beszél semmit,mutogat,és a saját nyelvén gagyarászik. Viszont ma nagyon megörültem, mert ma először megkérdeztem Tőle a liftben,hogy hol van az autó(hirdető plakátok vannak mind a két liftben nálunk),és megmutatta. Megkérdeztem,és a másik két autó hol van? Azt is megmutatta. Talán eredmény ez-még nem tudom.

Nem akarja a pelus nélküli életet-nem akar bilizni, wc-re menni. De gondolom,egyszer csak meglesz ez is. Egyébként eszméleltlen egy kiscsávó,mindent szerel,pakol,hihetetlen dolgokat művel:-).

A két nagy veszekszik-de általában akkor, ha Levi ül a számítógépnél,nem Marci. Marci olyankor állandóan piszkálja Levit. Örökké harcolnak, és nagyon csúnyán beszélnek egymással-amit én nagyon nagyon utálok- Úgy hogy bizony néha ki kell erszetenem a hangomat Velük szemben. Tele vannak szerintem hormonokkal-és nem tudnak mit kezdeni magukkal.

Marciék osztályában egyre mérgedeik a helyzet. Sok a gond Velük,és a tanárok már egyöntetűen utálják az egész osztályt-élén az én fiammal. Mert hogy meglehetősen szemtelen szerintem-bár Ő tagadja,Ő sosem csinál semmit, Ő nem re3ndetlenkedik-csak nevet a hülyéskedőkön. Érdekes,mégis beírás beírás hátán. Szaktanári, osztályfőnöki. Nagyon haragszom most rá-saját maga alatt vágja a fát. Persze, nem csak Ő, van még jó néhány másik gyerek is. Csak az bosszant,hogy január végén beszéltem az szt.főnökével,és nem panaszkodott Rá. Azt mondta,hogy néha,bizonyos pedagógusoknál nem vielkedik rendesen,de azt is tudja,hogy ezek a kollégák hogy viszonyulnak hozzájuk, a legtöbb tanárnál viszont semmi baj nincs vele.Okos,és látszik rajta,hogy fogva van. Erre március vége felé felhív,hogy micsoda egy elvetemült gyerek,hogy így meg úgy.Mondtam Neki,hogy tanárnő,még nincs kéthónapja annak,hogy egészen mást mondott,miért nem szólt hamarabb,lehet velem beszélni,nyilván az a célom,hogy a gyerek normálisan viselkedjen. Erre azt mondja Nekem,hogy tetszik tudni,van azért egy tűréshatár,amíg nem szólok a szülőnek. Hát bacca meg,miért csak akkor szól,amikor már intőt kap a gyerek! Kéthónap alatt ennyit romlik a magatartása? Egyébként tudom,hogy milyen a fiam-és al tudom képzelni,hogy mit művelhetnek a suliban. Én már szétvertem volna Őket,az biztos. Bár Marci állítja,hogy Ő nem, meg hogy Ő jól viselkedeik,csak nevet,amikor helyzet van-de ez nyilván nem igaz. Most ahargszom rá-de azért imádom♥

Jól vagyunk. Peti szokja a hallókát-néha még megpróbálja megenni, vagy beleteszi a kis autóba és ilyesmi. Egyre többet van a fülében. Jár bölcsibe, de még csak délelőtt van ott,ebéd után elhozzuk. Ha lemegyünk, a fülében van,ott nem akarja kivenni, de itthon kis idő eltelte után kiveszi. Most próbálom szoktatni ahhoz,hogy itthon is benn legyen a fülecskéjében. Gondolom,ezt is meg fogja szokni egyszer.

Ma reggel teljesen meglepődtem,mert a pelusa totál száraz vlt.Ilyen még nem fordult elő. De egyébként egyáltalán nem hajlandó bilizni, és a wc-t sem akarja használni. Gondolom,egyszer ez is menni fog.

Várjuk Levim felvételi eredményét,sajnos még jó sokat kell várni a levélre. Dolgozom, fáradt vagyok.

Szar dolgok vannak odabenn, rosszak a körülmények, sok minden nem jó. Sok nehéz eset van,sok beteg kicsi gyerek-amit én különösen rosszul viselek.

Ráadásul nem enged be a google fiókom,és nem tudom,miért. Mindig azt mondja,hogy rossz a jelszó vagy a felhasználó név. Így nem tudtam olvasni senkit. De azért még próbáklozom.